50 könyv a baloldalról

50 könyv, amit minden baloldalinak ismernie kell

50_konyv_borito2Szerkesztő: Böcskei Balázs, Sebők Miklós
A szerkesztők munkatársa: Mátyás Eszter
Szakmai lektor: Ágh Attila
A kiadvány megjelenését a Progress Alapítvány támogatta.
Kiadó: Noran Libro, Budapest

Megjelenés: 2015 novembere

A kötet ötven magyar szerző írását adja közre: ötven a baloldal számára fontos könyvről írt ötven önmagát – különböző módon, de – baloldalinak tartó értelmiségi. Szerzőink lefedik a magyar baloldali gondolkodás három generációját, vidékieket, fővárosiakat, külföldön élő és határon túli magyarokat – a magyar közéletben évtizedek óta aktív szerzőket és egyetemistákat egyaránt. Ötven általuk választott és számukra fontos könyvről írtak, melyről úgy gondolták, hogy ismernie kell őket minden baloldalinak.

Az eredmény hűen tükrözi a magyar baloldali gondolkodás sokszínűségét. A feldolgozott témák a kapitalizmus meghaladhatóságától a baloldal választási kudarcainak okain át a hétköznapi elnyomás elleni küzdelem lehetséges módjáig terjed. A baloldal szinten minden ideológiai árnyalata képviselteti magát a centrista-pragmatista „új demokratáktól” és szociálliberálisoktól a zöld és feminista szerzőkön át a radikális baloldaliakig. Társadalomtudományos esszék és közgazdasági bestsellerek ugyanúgy recenziót kaptak a kötetben mint szépirodalmi művek.

A kötet érdekes lehet mindenki számára, aki szerzőinkhez hasonlóan valamilyen módon baloldalinak tartja magát. Számukra megmutatja, hogy minden ellenkező jel ellenére létezik baloldali kultúra, léteznek a napi politikai érdekeken túlmutató értékek és léteznek a ma problémáira adott baloldali válaszok is. De gondolatébresztő lehet mindenki számára, aki ideológiai hátterétől függetlenül szurkol annak, hogy legyen ismét egy szellemi ellensúlya annak a társadalom-romboló ideológiának, mely napjaink Magyarországán uralkodik. A kötet egy ilyen élő baloldali kultúra felé tesz ötven kis lépést.

A szerzőkről

Andor László (1966) közgazdász. Egyetemi docens (Corvinus Egyetem, Budapest), Senior Fellow (Hertie School of Governance, Berlin), Visiting Professor (ULB, Brussels). 2005-10 között az EBRD Igazgatótanácsa, 2010-14 között az Európai Bizottság tagja volt. Még korábban az Eszmélet főszerkesztője és a Társadalomelméleti Kollégium igazgatója. Számos politikai és közgazdasági tárgyú könyvet szerkesztett és írt (önállóan vagy társszerzőkkel).

Antal Attila (1985) jogász, közpolitikai szakértő. Jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Politikatudományi Intézetében tanársegéd és az Energiaklub Szakpolitikai Intézetben jogász. Fő kutatási területei: környezeti demokrácia, környezetpolitika, energiapolitika, adatnyilvánosság, társadalmi részvétel, közjog és politika, alkotmányosság.

Ágh Attila (1941) politológus. A Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa. Fő kutatási területe az európai integráció, különös tekintettel az új tagállamok európaizációjára.

Bartha Eszter (1975), történész, szociológus. Az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszékének docense és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területe a munkástörténet és a rendszerváltozás. Az Eszmélet c. rendszerkritikai folyóirat szerkesztője.

Bayer József (1946) filozófus, politológus. Az MTA TK PTI emeritus professzora, az MTA rendes tagja. Jelenleg a Zsigmond Király Főiskola rektora. Fő kutatási területe a politikaelmélet és eszmetörténet. Fő kutatási témája: a globalizáció politikai hatásai.

Bíró-Nagy András (1982) politológus, nemzetközi kapcsolatok szakértő. A Policy Solutions kutatási igazgatója és az MTA TK Politikatudományi Intézetének kutatója, korábban politikai tanácsadó az Európai Bizottságban. Fő kutatási területei: politika az Európai Unióban, radikalizmus és populizmus, kortárs szociáldemokrácia.

Boda Zsolt (1969) közgazdász, politológus. Kutatóként és egyetemi oktatóként dolgozik. A Védegylet nevű zöld civil szervezet alapító és vezetőségi tagja.

Bolba Márta (1986) teológus-lelkész. Jelenleg a Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség lelkésze. Fő kutatási területe a társadalmi felelősség az Újszövetség tükrében.

Borgos Anna (1973) pszichológus, genderkutató. Az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a nőtörténet és a szexuális kisebbségek története. A Labrisz Leszbikus Egyesület alapító tagja.

Böcskei Balázs (1983) politológus, politikai elemző. Az IDEA alapítója, az ELTE TÁTK Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa. Fő kutatási területe a kortárs baloldal és szociáldemokrácia, a politikai kommunikáció, a politikai stratégia tervezés, a reflexív modernitás politikaelmélete.

Csánó Szabina (1987) szociológus, antropológus. Fő kutatási területei a genderelméletek, a fejlődéselméletek és a népesedéspolitikák.

Csunderlik Péter (1985) történész. Jelenleg a Politikatörténeti Intézet kutatója. Érdeklődési területe a baloldali radikális mozgalmak története, a történetírás elmélete és a 19–20. század társadalomtörténete.

Dósa Mariann (1983) szociálpolitikus. Jelenleg az Oxfordi Egyetem PhD-hallgatója Társadalompolitika szakon és a Közélet Iskolája oktatója. Fő kutatási területe a politikai szociológia és a társadalompolitika. Emellett tagja A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoportnak és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesületnek.

Fehér Renátó (1989) költő. Jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola 1945 utáni magyar irodalom programjának PhD-hallgatója. Fő kutatási területe a magyar és közép-európai szamizdatkultúra.

Ferge Zsuzsa (1931) közgazdász, szociológus, szociálpolitikus. Az ELTE emeritus professzora. Fő kutatási területei a társadalmi egyenlőtlenségek, a társadalmi struktúra, a szegénység, az állam szerepe a közpolitikában és a szociálpolitika.

Fleck Zoltán (1965) jogász, szociológus. Az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi tanára. Fő kutatási területe a jogalkalmazó intézmények, a jogállam szociológiája, a jogtudat, a jogászképzés és a jogászi foglalkozások.

Gregor Anikó (1984) szociológus. Az ELTE Társadalomtudományi Karán tanársegéd. Fő kutatási területe a társadalmi nemek szociológiája, valamint a kvantitatív és kvalitatív társadalomkutatási módszerek.

Greskovits Béla, közgazdász, politológus. A Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára. Fő kutatási területe a kelet-európai kapitalizmus, a társadalmi mozgalmak és tiltakozás.

Gulyás Balázs (1987) szociológus. Az internetadót megakadályozó tiltakozások kezdeményezője, számos tüntetés szervezője. Az általa alapított Fideszfigyelő a legnagyobb magyar közéleti blogoldal a Facebook-on. A Corvinus Egyetemen szerzett szociológus diplomája mellett közgazdaságtani és nemzetközi gazdaságtani tanulmányokat folytat.

Győri Gábor, politológus. A Policy Solutions vezető elemzője. A pártpolitika mellett jó eséllyel minden érdekli, ami a társadalom átalakulásáról, fejlődéséről szól, különös tekintettel az esélyegyenlőség kérdéskörére.

Győry Csaba (1980) jogász, kriminológus. Jelenleg az ELTE ÁJK tanársegédje, illetve a Max Planck Institute for Foreign and International Criminal Law (Freiburg, Németország) kutatója. Főbb kutatási területe a gazdasági bűncselekmények, az összehasonlító büntetőjog és a pénzügyi szabályozás politikai gazdaságtana.

K. Horváth Zsolt (1972), társadalomtörténész. Az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi adjunktusa, a Mérei Ferenc Szakkollégium társalapítója és jelenlegi vezetője.

Kaufer Virág (1975) 2010-2012 között az LMP parlamenti képviselője volt, jelenleg a Greenpeace kelet-közép európai kampányigazgatója. Fő érdeklődési területei a civil társadalom fejlesztése, az érdekérvényesítés eszközei és a globális igazságosság és fenntarthatóság kérdései.

Kiss Viktor (1976) politológus, ideológiakutató. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Fő kutatási területe az ideológiaelmélet, a poszt-marxista/posztstrukturalista társadalomelmélet és a globalizációelmélet. A Leértékelt társadalom és a Marx&Ideológia című könyvek szerzője.

Kodaj Dániel (1976) kutatóasszisztens az Oxfordi Egyetem filozófia tanszékén. Metafizikai, vallásfilozófiai és tömegkultúra-elméleti témákban publikált. Tanított a ZSKF-en és évekig volt a Mondo c. kultúripari termék főszerekesztője.

Konok Péter (1969) történész. Jelenleg munkanélküli. Fő kutatási területe a magyar és nemzetközi baloldaliságok (különösen a nagy politikai pártokon kívül szerveződő irányzatok) mozgalom-, mentalitás- és ideológiatörténete.

Krasztev Péter (1965) kultúrantropológus, irodalomtörténész. A BGF Média és Társadalom Tanszékének docense. Főként Közép- és Kelet Európa társadalom- és kultúrtörténetével foglalkozik. A 2014-es választás előtt több ellenzéki mozgalom és párt létrehozásában vett részt.

Lóránd Zsófia (1979) eszmetörténész, feminista aktivista. Doktori disszertációját a jugoszláv feminizmus hetvenes-nyolcvanas évekbeli történetéről a Közép-európai Egyetemen védte meg. Jelenleg a firenzei European University Institute Max Weber posztdoktori ösztöndíjasa. Fő kutatási területe a kelet-európai feminista eszme- és kultúrtörténet. A NANE Egyesület segélyvonalas önkéntese.

Mátyás Eszter (1987) politológus. Az ELTE ÁJK politikatudományi mesterképzésén diplomázott. Dolgozott civil szervezetnél és pártnál is. Erőszakmentes, figyelemfelhívó politikai akciók résztvevője.

Mészáros Ádám (1978) közgazdász. A BCE Nemzetközi Gazdálkodási Kutatóközpontjának adjunktusa. Fő kutatási területei a magyar külgazdasági kapcsolatok és a közvetlen külföldi beruházások.

Misetics Bálint (1987) szociálpolitikus, aktivista. Jelenleg a Közép-európai Egyetem doktori hallgatója. A Város Mindenkié csoport alapító tagja. 

Nagy Gergely (1969) író, újságíró. Jelenleg szabadúszó, a Könyvjelző című magazin, valamint az artPortal szerkesztője, a 0m2 és a Műértő szerzője. Leginkább a kortárs művészet és a kulturális politika kérdései érdeklik. Három prózakötete jelent meg.

Parászka Boróka (1976) újságíró. A Marosvásárhelyi Rádió és az Erdélyi Riport munkatársa.

Pető Andrea (1964) történész. A CEU egyetemi tanára. Kutatási területe a holokauszt, a társadalmi nemek és a politikai szélsőségek története.

Pető Péter (1984) újságíró. A Népszabadság főszerkesztő-helyettese.

Pogátsa Zoltán (1974) közgazdász, szociológus. A Nyugat-Magyarországi Egyetem docense. Fő kutatási területe az európai integráció gazdaságtana és a nemzetközi politikai gazdaságtan. Globális gazdasági kérdésekkel foglalkozó blog szerzője, a nemzetközi gazdasági folyamatokat rendszeresen kommentálja a hazai és a nemzetközi sajtóban.

Radics Viktória (1960) irodalmár, műfordító, esszéista. Szellemi szabadfoglalkozású, más szóval munkanélküli. Zentán (Vajdaság) és Budapesten él.

Ravasz Ábel (1986) szociológus, politikai elemző. A Publicus Slovensko vezető elemzője. Fő kutatási területei a politika posztmodern állapota, a nemzetpolitika és az interkulturalizmus.

Scheiring Gábor (1981) közgazdász, szociológus. Jelenleg a Cambridge-i Egyetemen végzi doktori kutatását, főbb kutatási területei a politikai gazdaságtan, a gazdaságpolitika illetve a politikai szociológia. Tudományos munkája mellett jelenleg a Megújuló Magyarországért Alapítvány elnöke, volt országgyűlési képviselő és zöld-baloldali mozgalmár. 

Sebők Miklós (1979) közgazdász, politológus. Jelenleg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a politikai gazdaságtan, az összehasonlító politika és a gazdaságpolitika.

Szalai Júlia (1948) szociológus. Jelenleg a Közép-európai Egyetem (CEU) kutató-tanára, egyszersmind az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Professor Emeritus-a. Fő kutatási területei a szegénység, a faji/etnikai egyenlőtlenségek, a poszt-szocialista társadalmak társadalmi struktúrái, valamint a jóléti államok összehasonlító vizsgálata.

Szántó Diana (1963) kulturális antropológus. Jelenleg az Artemisszió Alapítvány elnöke és szakmai vezetője. Az alapítvány az interkulturális kommunikáció és párbeszéd elősegítésével foglalkozik. 2015-ben doktorált, kutatási területei a nemzetközi fejlesztés, civil társadalom, fogyatékosság, migráció és Nyugat-Afrika politikai kultúrája.

Szelényi Iván (1938) szociológus. A Yale Egyetem William Graham Sumner emeritus professzora. Az MTA rendes tagja. Fő kutatási területe a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tamás Gáspár Miklós (1948) filozófus, esszéíró. Válságperiódusokban politikai újságcikkeket is ír. Mintegy másfél évtizede marxista elmélettel foglalkozik.

Tanács István (1955) újságíró, 1985 óta a Népszabadság szegedi tudósítója. Négy szociográfiakötete jelent meg. Fő érdeklődési területe a területi és a társadalmi egyenlőtlenségek, a hatalom és a demokrácia működése a helyi társadalmakban.

Tanyi Attila (1976) filozófus, politológus. Jelenleg a Liverpooli Egyetem docense. Fő kutatási területe az erkölcs- és politikai filozófia.

Udvarhelyi Éva Tessza (1980) kulturális antropológus és környezetpszichológus. Doktori tanulmányait a City University of New Yorkon végezte. Fő kutatási területe a lakhatás, hajléktalanság, a közterek és a társadalmi mozgalmak. A Közélet Iskolája társalapítója, A Város Mindenkié csoport aktivistája és az Artemisszió Alapítvány munkatársa.

Ungár Péter (1991) geográfus. Az LMP II. kerületi önkormányzati képviselője. Fő érdeklődési területe az EU politikai válsága és Magyarország helyzete a nemzetközi munkamegosztásban.

Unger Anna (1980) politológus, az ELTE Társadalomtudományi Karán tanársegéd. Oktatási és kutatási tevékenysége elsősorban a választójog, a közvetlen demokrácia és az Amerikai Egyesült Államok politikai rendszerének témáit öleli fel.

Weiss János (1957) filozófus, esztéta. Jelenleg a PTE Filozófia Tanszékének egyetemi tanára. Kutatási területei: a német idealizmus és romantika, a Frankfurti Iskola, Adorno esztétikai koncepciója.